2017. március 27., hétfő

Hogyan születik egyedi termék egy óra alatt?

Egy másik Tóbiás matiné felvételen készült a kép
Vasárnap a Magyar Rádió 6-os stúdiójában voltunk egy gyerekeknek szóló komolyzenei műsor felvételén, a Bartók Rádió Napján. Nem tudtam, mire számítsak, de azt gyanítottam, hogy klassz lesz. Ez a matinéműsor havonta jelentkezik, elegyíti a zenehallgatást, a hangszerbemutatást és a játékosságot. A felvétel indítása előtt bemasírozott a stúdióba (ami egyébként a rádió szimfonikus zenekarának próbahelye) vagy száz főnyi család, ez volt az egyik hozzávalója a műsornak. A másik fontos alkotórész ebben az epizódban egy rézfúvós kvintett volt, és természetesen a műsorvezető, aki képes arra, hogy egy óra leforgása alatt létrehozzon egy adást, azaz egy terméket, ami se előtte nem létezett, se többször nem fog ebben a formában megvalósulni, mégis kiváló minőségben, a jelenlévők és a hallgatók örömére szolgáljon. A műsorban 8-10 rövid zeneszám hangzott el, mind egy-egy állathoz kapcsolódott. A rézfúvós hangszerek mindegyikét bemutatták, beleértve megszólaltatásuk módját. A darabok között pedig egyaránt történt ismeretterjesztés és játékos kérdezősködés a gyerekek körében. A végeredmény száz mosolygó ember volt szűk hatvan perccel később, valamint egy közel kész adásanyag.

Azon morfondíroztam, hogy miként lehet ilyen lazasággal, ilyen kevés bénázással létrehozni olyan értéket, ami ott és akkor születik, a történetben résztvevők között elég sok a bizonytalansági tényező, ráadásul a zenekari tagokat kivéve nincs senki összeszokva a másikkal. Ezeket az alkatrészeket figyeltem meg:

  • Tiszta koncepció a fókusz kiválasztására (célcsoporthoz illeszkedő témaválasztás, egyértelműen kirajzolódó célok)
  • Átgondolt forgatókönyv, ami figyelembe veszi az összes szereplő és érintett lényeges szempontjait
  • Alapos tartalmi felkészülés (itt: átvezető szövegek, játék kérdések)
  • Kipróbált, minőségi hozzávalók (itt: darabok, zenekar)
  • A szereplők egyértelmű elkötelezettsége az ügy és a termék iránt
  • Egyértelmű eligazítás, információbiztosítás a résztvevők felé, megnyugtató kommunikáció az idegen helyzetben
  • Kézben tartott lebonyolítás, és folyamatos odafigyelés a résztvevők igényeire, visszajelzéseire
  • Lazán kezelt problémaszituációk (újratervezés, ha valami nem sikerült jól, ill. elengedés, ha a felmerülő probléma nem igazán nagy gond)

Véleményem szerint, ha mindezek nem lettek volna adottak, napok alatt sem sikerült volna egy hasonló produktumot létrehozni. Nem győztem emelgetni a kalapom.


Az illendőség kedvéért a konkrétumok: Tóbiás matiné című műsor, vezetője Lukácsházi Győző.

2017. március 23., csütörtök

Bosszúságok ellen segít az átfókuszálás

Mindannyian ki vagyunk téve annak, hogy rendszeresen, az élet változatos területeiről kapunk a képünkbe különféle dózisban mért bosszúságot, kellemetlenséget. Hiába a szép tavaszi napsütés, a jól alakuló munkánk vagy az épp problémában szűkölködő magánéletünk, ha beletaposunk egy kupac gőzölgő kutyaszarba, az odaverhet az egész napunknak. Pedig várhatóan csak az a fél óra lesz szörnyű, amikor fogpiszkálóval igyekszünk a talpunk gumiredőit megszabadítani az ocsmányságtól, tehát kár ezért lényegesen több időt kiakadva töltenünk. Természetesen a kutyagumi itt csak a csodás költői metafora, a bosszúság bármilyen formában jelentkezhet: ugyanúgy lehet forrása egy kellemetlen kolléga, vagy a munkáját trehányul végző szolgáltató.


2017. március 20., hétfő

Két lépés a holtpontra jutott nézeteltérések kibillentéséhez, ha fontos neked a másik

Gyakran lehet látni, hogy két, egymást egyébként fontosnak tartó ember belemerevedik néhány olyan kérdésbe, ahol a dolgokat eltérően látják, és egyik sem szeretne az álláspontjából engedni. A büszkeségnek és a fafejűségnek (amely tulajdonságok egyéb esetekben lehetnek hasznosak) ez bizony egy felettébb káros megnyilvánulása. Az esetek jellemzője, hogy a résztvevők számos tulajdonság tekintetében kedvelik a másikat, de az ellentétek egyre mérgezik a kapcsolatot. Lehet itt szó családról, de rokoni vagy munkatársi kapcsolatokról is.


2017. március 16., csütörtök

Hogyan találhatunk értelmet a mindennapi mókuskerékben?

Nem kell hozzá nagy tudomány, hogy belássuk: az emberek szívesen ügyködnek olyan dolgokon, aminek értelmét látják, míg az általuk eszement baromságnak tartott, vagy egyszerűen csak unalmas/lényegtelen tevékenységektől a falnak mennek. “Értelem” alatt valami többre gondolnak, mint az, hogy megkapják érte a havi fizetést. Felettébb izgalmas továbbá, hogy bármiféle javadalmazás nélkül is szívvel-lélekkel dolgoznak az emberek, ha megérinti őket az adott cél. A földlakók többsége biztosan nagyobb lelkesedéssel épít iskolát vagy templomot, mint cipel cementes zsákokat.


2017. március 13., hétfő

Hogyan emelkedhetsz ki a tömegből, fiatalon, diplomásként?

Amikor mi kezdtük a pályafutásunkat X-generációs kortársaimmal, elég volt a karrierünk pályára állításához, ha volt valamiféle diplománk, beszéltünk egy idegen nyelven, és hajlandóak voltunk beállni a sorba és tolni a melót. Ráadásul akkortájt ömlöttek be a multik az országba, komoly felvevőpiacot szolgáltatva az előrelépésekhez is. Nyílván pont olyan sokfélék az Y-generációsok, mint az X-esek, de azt mindenképp figyelembe kell venni, hogy a kezdő és a néhány év tapasztalattal bíró diplomások munkaerő-piaci helyzete sokat változott. Az továbbra is igaz, hogy egyes területeken erős kereslet mutatkozik (lásd mérnöki, informatikai pozíciók, valamint az SSC-k világa), de az is tény, hogy azzal már nem lehet kiemelkedni, hogy az illető diplomával rendelkezik és beszél egy-két idegennyelvet. Része a képnek az is, hogy az egyének igényszintje is feljebb került, legalábbis az átlagot tekintve. Olvastam valahol, hogy egy jó ideje ez az első olyan generáció, akinek nem jobbak a jövedelmi-életszínvonalbeli kilátásai, mint a szüleié. Nem tudom, igaz-e általánosságban, de látok benne rációt. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy erősebb türelmetlenséget figyelnek meg a fiatalok részéről a munkahelyi környezetben. Természetesen egyénenként változó a helyzet, nem minden fiatalnak van olyan szerencséje, hogy középosztálybeli vagy jómódú családban nevelkedett.

Hogyan lehet tehát kiemelkedni? Sokféleképp persze, ez most egy szubjektív lista lesz a saját megfigyeléseim alapján.


2017. március 9., csütörtök

Hány lábú széket próbál kirúgni alólad a stressz?

Amikor sorra kerül az időgazdálkodás kérdése a Tudatos Vezetés programokon, egy negyednapos blokkot rá szoktam szánni a stresszel kapcsolatos beszélgetésre, annak kiváltó tényezőire, valamint a kezelés, illetve az ellenállóbbá válás lehetőségeire. A foglalkozás részeként rátérünk az “élet kerekére”, benne pedig azokra a küllőkre, amire épít(het)jük az életünket. Ezek például a munka, a család, a társasági élet, a mozgás, a kultúra/művészetek, intellektuális tevékenység/tanulás, valamint a spiritualitás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél több lába van életük székének, annál nehezebb azt alólunk kirúgni.


2017. március 7., kedd

Két motivátor, amire még mindig nem építünk eléggé

A haladás ereje motivál. (Kép: Business Insider)
Az első érdemleges blogbejegyzésemet hét évvel és közel 600 posttal ezelőtt egy Harvard Business Review cikk ihlette, amellyel kapcsolatban a KPMG Akadémia menedzsment fórumán tartottam egy vitaindító előadást. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, rég megszűnt a HBR magyar kiadása, menedzsment fórumok sincsenek már az Akadémia szervezésében, és magam sem vállalok előadás felkéréseket. Ami viszont nem változott, a cikk két fontos üzenete. A szerzők naplózásos módszerrel, éveken át gyűjtöttek adatokat arról, hogy miként érezték magukat a résztvevők a munkanapjuk során, és milyen történéseket jegyeztek fel. Volt néhány masszívan ismétlődő esemény, amire felfigyeltek. A lista tetején az szerepelt, hogy a válaszadók  aznap “előrehaladtak” valamivel. Ez a legjobbnak ítélt munkanapok háromnegyedében felbukkant. Ugyancsak ott volt a top háromban, az esetek közel felénél, hogy “konkrét, kézzel fogható segítséget kaptak a feladataikhoz”.


2017. március 3., péntek

Fiatal vezetők, nem egyértelmű döntési helyzetek

Amíg az ember beosztotti perspektívából szemléli a világot, elég határozott elképzelése van arról, hogy a vezetőknek milyen döntéseket kellene vagy nem kellene hozniuk. “Nem igaz, hogy nem képesek logikusan gondolkodni!” - hitetlenkedünk egymás között. Aztán aki vezetői felelősséget kap, elég gyorsan megkapja az arcába, hogy a vezetői döntések jelentős részében messze nem egyértelmű, hogy merre billentse az ember a mérleget. Abból a nézőpontból már számos más tényezőt is figyelembe kell venni, nem beszélve arról, hogy a középvezetőnek is van felettese, számos újabb szemponttal a fejében.


2017. február 24., péntek

A szisztematikus munka két hasznos kimenete

Húsz éve, első főnökömtől tanultam meg a szisztematikus munkavégzést, felső vezetők közvetlen megkeresésével foglalkozó cégénél. Fejvadász kutatóként a keresést végző tanácsadó, és végső soron az ügyfél felé el kellett tudnunk számolni azzal, hogy minden releváns cég a látókörünkbe került a piacon, ott kiderítettük az összes szóba jöhető jelöltet az adott pozícióra, és vagy megkerestük őket, vagy a korábbi ismereteink alapján elvetettük. Az is elvárás volt, hogy az adott szektorban meglévő kapcsolatrendszerünket megszondázzuk, és ajánlásokat kérjünk tőlük. Mindezt az adott munkaköri specifikáció és ideális jelölt profil fényében végeztük. A telefonos érdeklődés-felkeltés és előszűrés után a tanácsadó találkozott személyesen 10-12 jelölttel, aztán szóban és írásban számoltunk be az egész kutatásról az ügyfélnek. Éreznie kellett, hogy minden követ megfordítottunk. Az esetek többségében sikerült a 3-4 fős shortlist-ből kiválasztani azt a jelöltet, aki ajánlatot kapott. Szerintem legalább 80%-ban a szisztematikus eljárás sikert eredményezett.


2017. február 15., szerda

Amit mindig tudni akartál róla, de sose merted megkérdezni

Készítettünk egy rövid, 2 perc 45 másodperces videót, hogy a vállalati vezetőfejlesztés digitális formája iránt érdeklődőknek megmutassuk, mi a manó az a ManageMentor applikáció. Kiderül belőle, milyen kihívásokkal küzd a hagyományos vezetőképzések világa, milyen sebekből vérzik. Megtudhatod, milyen tartalomkészítési és képzésmódszertani válaszokat találtunk ki válaszul mindezekre az applikációban, és azt is eláruljuk, hogy miként kombináltuk bele az egészbe a gamification eszközét.

Végül, de nem utolsósorban, megismerkedhetsz DJ Dobay zenei munkásságának egyik rövid etűdjével, valamint Cservenyák Animátor Tamás rendezői talentumának manifesztációjával.

Kattints türelmetlenül az alábbi videóra!