2010. március 27., szombat

Ami a dolgozókat igazán motiválja - A haladás ereje


Gondolkodtam, mivel is kezdjem az olvasmány-élményekről szóló beszámolómat. Aztán az élet szolgáltatta a megoldást: felkértek, hogy legyek a moderátora a KPMG-BME Akadémia követező Harvard Fórumának.

Érdekes cikket kaptam a felkészüléshez. A Harvard Business Review idén januári számában 10 áttörést jelentő ötletről számol be, melyeket ha széles körben alkalmaznának, jobbá tehetné a világot. A tanulmányok az alternatív energiától a vezetésen át a diplomáciáig sokféle témában tesznek javaslatot. A fórumon a vezetéssel kapcsolatos ötletet beszéljük majd meg, ami arról szól, hogy mi motiválja igazán a dolgozókat.

Amabile és Kramer 600 vezetőt kérdeztek meg erről, akik nagy egyetértésben a motivációs lista első helyére a jó munka elismerését tették. A lista utolsó helyén tanyázott az, hogy mennyire motiválja az embereket a munkában való előrehaladás.

Kíváncsiságból megnéztem egy másik kutatás eredményét, ahol még 1995-ben Kovach ugyanezt a kérdést a dolgozóknál firtatta. A 10 elemű lista második helyén szerepelt a jó munka elismerése, és az előrehaladás itt egyáltalán nem szerepelt.

A szerzők második kutatási megközelítése merőben eltért a fenti megkérdezéses formától. Több száz tudásmunkás mindennapi tevékenységét, motiváltságát és érzelmi állapotát oly módon, hogy éveken át minden este e-mailben számoltak be erről a kutatóknak. A 12.000 naplóbejegyzés elemzése érdekes eredményt hozott:

A leggyakrabban előforduló eseménytípusok a legjobbnak ítélt munkanapokon:

A napok:


  • 76%-ában előrehaladtak a munkájukkal

  • 53%-ában együttműködtek másokkal

  • 43%-ában konkrét, kézzelfogható segítséget kaptak a feladataikhoz

  • 25%-ában emberi támogatást kaptak

  • 19%-ában fontos feladaton dolgoztak
Szerintük tehát nagy mértékben a vezető kezében van a motiválás lehetősége, hiszen a haladást kell elősegíteni és kézzelfogható támogatást kell adni. Javasolják, hogy a vezető:


  • Egyértelmű célokat tűzzön ki

  • Segítse a munkatársak erőfeszítéseit konkrét segítséggel és emberi támogatással egyaránt

  • Tartózkodjon a túl szoros határidők kijelölésétől

  • Az előrehaladást gyakran ismerje el és értékelje (nyílván ha van ilyen)

Tanácsolják azt is, hogy a vezető ne legyen határozatlan és kerülje a célok egyoldalú és önkényes változtatgatását.


Úgy tűnik tehát, hogy ha az emberek valós tevékenységét, motivációs szintjét és érzéseit vizsgáljuk, jelentősen eltér az eredmény attól, mintha megkérdezzük tőlük, hogy szerintük mi motiválja őket. Egyébként hasonlóra jutott Csíkszentmihályi Mihály is évtizedeken át végzett boldogságkutatásai során, de ez már egy másik bejegyzés...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.