Manapság majdnem mindenki szeretne sikeres, gazdag vagy ismert lenni, legjobb, ha mindhárom egyszerre. Abba viszont már kevesebben gondolnak bele, hogy milyen erőfeszítések szükségesek valamely terület mesterévé válni.
Malcolm Gladwell Outliers: The Story of Success (2008, magyarul is megjelent, Kivételesek címmel) c. könyvében azt állítja, hogy a kiemelkedő siker bármilyen területen leginkább a rengeteg gyakorlásnak köszönhető, és legalább 10.000 óra szükséges hozzá. Számos ismert és elismert ember példáját hozza fel Bill Gates-től a Beatles tagjain keresztül a fizikus Oppenheimerig. Persze azt sem tagadja, hogy egyéb faktorok is szerepet játszhatnak: az örökletes tulajdonságok, a család, a barátok és a szerencse. Önmagukban viszont ez utóbbiak nem elégségesek.
Gondoltam, megkérdezem néhány barátomat, akik magas szintre jutottak egy-egy témában, hogy miként vélekednek erről, és mennyire támasztják ezt alá saját tapasztalataik. Fluck Benedek négyszeres vitorlás magyar bajnok kalóz osztályban. Hevenyészett számítása szerint első felnőtt bajnoki címükhöz 17 évre és kb. 6.000 óra gyakorlásra volt szükség. Ő nem tartja magát mesternek, ellenben kifejtette, hogy egy igazi mester, aki mondjuk többszörös olimpiai bajnok, az év 365 napjából, vicc nélkül, 363-at vízen van.
Karatés vonalon is érdeklődtem barátaimtól. Megtudtam, hogy a Kyokushin szakág alapítója, Oyama mester szerint 10.000 edzésnap után juthat el valaki az igazi mesteri szintre, azaz pontosabban ennyi idő kell a „bepillantáshoz a karate mélységeibe”. Informátoromnak, Burián Orsinak egyébként 12 év és nagyjából 3.000 óra edzés kellett az első dan megszerzéséhez. Sensei Marossy Károly mesterrel is konzultáltam, aki a 3 dan megszerzéséhez 20 év alatt, és mintegy 7.000 óra gyakorlás után jutott el. Azt is elmesélte nekem, hogy a bentlakásos japán iskolákban 3 év alatt, napi 3 edzéssel, úgy 4.500 óra után érik el az első dant.
A zenében is hasonló a helyzet. Ahogy Daniel Levitin idegtudós a This is Your Brain on Music (2007) c. könyvében kifejti, „Az a kép rajzolódik ki az ilyen tanulmányokból, hogy tízezer óra gyakorlás szükséges ahhoz, hogy olyan készségink legyenek, amelyet a világszerte elismert szakértői szinttel azonosítanak – bármiben. (…) Úgy tűnik, az agy ennyi idő alatt fogadja be az összes ismeretet, ami az igazi mesterfokhoz szükséges.”
Vajon az üzleti életben és a vezetésben mennyien veszik a fáradságot, hogy egy-egy szakterület (akár a vezetés) igazi mesterévé váljanak? Mennyire reális mindazok önértékelése, akik néhány év gyakorlat után komoly szakembernek tartják magukat, vagy legalábbis erre utaló önbizalmat mutatnak? Ha ezt az óraszámot visszaosztjuk, láthatjuk, hogy legalább 10 éven keresztül, minden áldott nap, 3 óra intenzív gyakorlásról beszélünk. Ha figyelembe vesszük, hogy egy évben kb. 250 napot dolgozunk, vagy jóval több évvel, vagy naponta több órával kell számolni. Vagy nincs is szükség ilyen mélységekre?
Hát, belegondoltam trénerként is.
VálaszTörlés10.000 óra, az (8 órával számolva) 1250 tréningnap.
Minőségben egy évben egy tréner 70-100 nap között tud tartani. 100 nappal számolva 13 év kell egy trénernek ahhoz, hogy elérje ezt a szintet :-)
Akkor egész jól ráközelítettél, a 7 vagy 800 napoddal, nem emlékszem pontosan :-)
VálaszTörlésVállalatirányítási rendszerek bevezetésével foglalkozunk. A mi szakmánkban az a mondás, hogy kb. 7 év alatt jut el egy konzulens a szenior szintre. 7 év, évi 170 ügyfélnél töltött nap + 40 felkészüléssel töltött nap. (ez még nem a mesteri fok, csak egy lépcső az odavezető úton)
VálaszTörlésSajnos a pályakezdőkkel és kezdőkkel elég nehéz ezt elhitetni. Ma 2 év után egy kezdő már kész szakembernek képzeli magát.
Juhász Zsolt
Mérő László az Észjárások (és az Új Észjárások) könyvében Dreyfus és Dreyfusra hivatkozva öt szintet különböztet meg a szakmai előrehaladásban, de négyet vizsgál meg tüzetesebben. Mérő kifejezetten arra hivatkozik könyvében, hogy a Kezdő szintről eljutni Nagymester szintre többek között a szakma fogalmi sémáinak ismerete határozza meg.
VálaszTörlésKezdő kevés szakmaspecifikus sémát ismer, a hétköznapi sémáit használja.
Haladó ismer néhány száz szakmai sémát, de megoldásaiban még keverednek a hétköznapi sémák a szakmaiakkal... Érdekessége, hogy ő az, aki nagyképűnek tűnik, amikor beszél (szakmai szempontból), de egy szakember rögtön észleli, hogy "nagy a füst, de kicsi a láng".
Mesterjelölt, már ismer néhány ezer sémát, képes a szakma módszertanaival, eszközrendszerével gondolkodni, megérteti magát szakmai és nem szakmában lévő emberekkel, magabiztos. Ugyanakkor gondolkodása analitikus, megalapozott és racionális.
A Nagymester több tízezer szakmai sémát ismer és alkalmaz. Ezek többsége azonban nem kifejezhető racionális úton, vagy szavakban. Beszélgetéseiben találó analógiákkal, képekkel fejezi ki magát. Problémamegoldásban nem szekvenciális levezetésekkel, kizárásokkal operál, racionális utak bejárásával, hanem ráérzéssel dolgozik.
Mérő is hasonló képen látja, hogy a haladó néhány évet, a mesterjelölt kb 5 évet, míg a nagymester legalább 10 évet tölt el a szakmában (p195).
Én annyival egészíteném ki, hogy egyik szakmában sem mindegy, hogy azt az 5-10 évet hogyan töltjük el és kivel. Olyan szakmailag előttünk járó emberek között érdemes eltölteni, akiktől valóban lehet tanulni (szakmai sémákat, értékrendet, összességében tehát kompetenciákat). Nem beszélve arról, hogy véleményem szerint nem elégséges mindenben mindig tökéletesnek lenni. Kell tudni hibázni is és hibákat elkövetni, mert féloldalasak lesznek a sémáink... Ráadásul nem elég csak úgy ott lenni ebben a fejlődési időszakban, tudatosan kell vizsgálni saját magunkat és működésünket....
Németh Gergely
Érdekes, hogy mennyi embert megfogott/megrázott ez a gladwelli 10.000 óra:)
VálaszTörlésAz emrikai újságírók ügyes trükkje dolgokat egyszerűen érzékeltetni. "A világban felgyülemlett tudás 280 exabyte, ami annyi könyvben férne el, hogy 3 rétegben befedné Észak-Amerikát." Biztosan. De ha nem is, el tudod képzelni, hogy ...va sok könyv:)
Azért abban a 10.000 órában van valami...
Üdv!
Pécsi Ferenc
Zuckerbergnek tuti nem volt 10.000 órája ;) Gazdag lett és ismert. :) Nála valószínűleg a szerencse játszott nagy szerepet....
VálaszTörlésDe nem is feltétlenül lett mestere semminek Zuckerberg. A mesterré válás és az üzleti siker között nincs egyenlőségjel :-)
VálaszTörlés