2014. április 24., csütörtök

Fantom-dugók a munkahelyen

Sokat járok mostanában az M1-esen, legutóbb nagypénteken. Aznap délután, valószínűleg az ünnepi hétvége miatt elég nagy volt a forgalom, és többször kellett állóra fékezni az autót. Később semmiféle balesetre vagy útépítésre utaló jelet nem lehetett látni. Eszembe jutott egy jelenség, amiről nemrég olvastam, ráadásul egy menedzsment szakkönyvben, és amit fantom-dugónak neveztek el (phantom traffic jam). Aki szokott sztrádán közlekedni, biztos tapasztalta már ezt a szituációt, ami jellemzően nagy forgalom mellett szokott előidéződni. Az MIT (Massachussetts Institute of Technology) matematikusai 2009-ben írták le ezt a folyamatot saját tudományuk nyelvén, és arra jutottak, hogy elég egy autós részéről egy nagyobb, indokolatlan fékezés vagy egy szerencsétlen sávváltás, a hullámszerűen tovaterjedő lassítás azt eredményezi, hogy a sor végén már meg kell állni. A dugó pedig összességében igen lassan és nehezen oldódik fel. Az érintettek vérnyomása pedig az egekbe szökik. Aztán tavaly októberben egy másik MIT-s professzor, egy bizonyos Berthold Horn a villamosmérnöki és informatikai karról jött elő egy algoritmussal, ami az elkerülés megoldását hozza látótávolságon belülre. Ha az autókban lenne egy adaptív tempomat, ami nagyjából azonos távolságot tartana az előtte és az utána haladó gépkocsitól, kevésbé adnák tovább az intenzív fékezési hullámot a közlekedők. Persze ez csak akkor lenne megoldás, ha a járművek többsége fel lenne szerelve ilyennel.


Stephen Demming a The Leader's Guide to Radical Management című könyvében arról ír, hogy a vezető fontos feladata, hogy csökkentse a fantom munka-dugók kialakulásának valószínűségét, illetve hozzájáruljon azok felszámolásához. Hasonlóan az utakhoz, ha a munkahelyi kapacitásokat is nagy arányban kitöltik feladatokkal, elég egy-egy befékezés valaki részéről, hogy fantom dugók alakuljanak ki. Gondolom ezzel is találkozott az olvasó, legalább annyiszor, mint ahány alkalommal a semmi miatt dugóban ült az autópályán. Ha a Horn-féle logikát követjük, a vezető azzal tudja csökkenteni az ilyen jelenségek kialakulását, ha megpróbálja egyenletessé tenni a feladatok áramlását a rendszerben. Egyébként a lean-ben a kiegyenlített termeléstervezés is ilyesmit szolgál.

Így kapcsolódik napjaink matematika kutatása a forgalomszervezéshez és a menedzsment tudományához.

1 megjegyzés:

  1. a közlekedési dugókra van prodi szimulátor is: http://www.traffic-simulation.de/

    több közlekedési helyzet is van, besorolás, körforgalom, közlekedési lámpa stb.

    lehet változtatni mindenféle paramétert: pl autók sűrűsége, teherautók száma, stb stb. Egyetlen hátránya, hogy java-ban appletként íródott, így a böngésződben az alap biztonsági beállításokkal nem biztos, hogy működik...

    raki

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.