Ahogy korábban már beharangoztam, ma délelőtt bemutattuk fent nevezett felmérésünket a KPMG Akadémia rendezvényén. Akit érdekel, mától letöltheti a kutatás eredményeiről beszámoló kiadványt. Az alábbi néhány gondolatot szeretném kiemelni:
- A hazai szervezetek továbbra is stratégiai jelentőségűnek tekintik a tudást, de a formális tudásmenedzsment stratégiaalkotás nem jellemző.
- Az elmúlt 8 évben jelentősen nőtt a munkatársak közötti tudásmegosztást elősegítő kezdeményezések és projektek száma.
- Az utóbbi években elterjedt közösségi technológiák egyenként 20-50 százalékos arányban épültek be a szervezetek életébe.
- Ahol vannak vállalaton belüli közösségi technológiák, vagy ahol engedik a külsős alkalmazások használatát, ott bizony az emberek nagy arányban igénybe is veszik azokat.
- Meglepő tapasztalat, hogy az idősebbekre és a magasabb beosztásúakra inkább jellemző a Web 2.0 eszközök munkacélú használata, mint a fiatalabbakra. Valószínűleg ők inkább magánéletükben alkalmazzák azokat.
- A felső vezetők inkább fordulnak kompetencia központokhoz és nagyobb igényük van szakmai közösségekben való részvételre is.
- A válaszadók azt állítják, hogy leginkább a segítő szándék és a kölcsönösség motiválja őket a tudásmegosztásra, nem a külső elismerés vagy a jutalom. Szakértői/vállalatvezetői panelünk ezzel kapcsolatban szkeptikus volt: tapasztalataik alapján nem ilyen pozitív a helyzet.
- A tudásmegosztás legjellemzőbb akadályát a pozícióféltésben látják a válaszadók.
- A felső vezetők a beosztottak szándékát hiányolják a tudásmegosztásra, a beosztottak pedig inkább a vezetői elkötelezettséget keveslik. Mindenki a túloldalt hibáztatja tehát. Ez annyira nem meglepő, legalábbis számomra.
A részleteket, a felső vezetői interjúkon elhangzott további gondolatokat, valamint a kutatói csapat tagjainak szubjektív kiegészítéseit a beszámoló kiadványban itt lehet elolvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.