2017. november 23., csütörtök

Mi az a “retro” és miért kellene minden csapatnak csinálnia?

Egy tegnapi Fast Company cikk azt taglalja, hogy a “retrospective” megbeszélések elterjedtek a technológiai vállalatoknál és az agilis módon működő start-up cégeknél, de máshol nem nagyon jellemzőek. Pedig a szerző szerint nem kellene ennek így lennie. Szerintem se. Tapasztalataim szerint ugyanis a tipikus vállalati csapatok szinte soha, vagy alig-alig reflektálnak a saját működésükkel kapcsolatban. Amikor meg kiborul a bili, lehet kapálózni meg tüzet oltani ezerrel.


A “retro” nevezetű műintézményt az agilis szoftverfejlesztés világában találták ki, ahol jellemzően 2-3 hetes blokkokban, úgynevezett sprintekben dolgoznak a csapatok, ahelyett, hogy a klasszikus projektszerű működésben 6 hónap alatt valósítanák meg azt, amit eredetileg 3 hónapra terveztek, és végül tök más lenne az eredmény, mint amire a megrendelő gondolt. Az egyes sprintek végén ennek érdekében megmutatják a megrendelőnek, amit leszállítottak, így iteratív módon folytatódhat a fejlesztés. A munkamódszernek az is részét képezi emellett, hogy egy strukturált megbeszélésen visszatekintenek magára a csapatműködésre is, és igyekeznek azt sprintről sprintre fejleszteni. Ezt a lehetőséget szalasztják el mindazon egyéb csapatok, akik mondjuk két-három hetente, vagy akár havonta nem tartanak egy hasonló találkozót.

Bár nyilván többféle menete is lehet egy efféle visszatekintésnek, az említett cikkben leírt halál egyszerű módszert gondoltam itt vázolni. Az első lépés, hogy az általad értelmesnek tartott gyakorisággal, vagy valamiféle természetes mérföldköveknél (de maximum havonta) befoglalsz egy órácskát a csapattagokkal kifejezetten erre a célra. Ott pedig, miután elmondtad, mi ez az egész, mi a célja/értelme, és mik a játékszabályok, kb. negyedórás etapokban három kérdést beszéltek meg némi előzetes egyéni átgondolás után:

  • Mi ment jól az elmúlt X hétben?
  • Minek kellett volna jobban mennie az elmúlt X hétben?
  • Mit kéne kipróbálnunk a következő X hétben, hogy jobban működjünk?

Az utolsó 10 percben pedig megegyeztek 2-3 konkrét dologban, amit változtatni fogtok a soron következő időszakban.

Gyanítom, hogy elsőre nem fog annyira flottul menni, mint mondjuk tizedszerre. Időbe telik, míg a csapattagok megszokják, hogy ki lehet és ki is kell tenni a problémákat az asztalra. Meg kell tapasztalniuk, hogy az ellentétes vélemények megfogalmazásából nem származik káruk, és ahhoz is kellenek saját élmények, hogy érdemes közös vállalásokat tenni, mert azok teljesülnek és valóban a csapat eredményességét és hatékonyságát javítják.

Próbáljátok ki néhány alkalommal, ha elég bátrak vagytok hozzá, hátha nektek is beválik!

(UI: HA VEZETŐKÉNT DOLGOZOL, KÉRJÜK SEGÍTSD A 2017 ÉVI TUDATOS VEZETÉS KUTATÁSUNKAT EGY 10 PERCES KÉRDŐÍV KITÖLTÉSÉVEL!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése